ma ismét nagyapával ketten ülünk a gép előtt és azon törjük a buksinkat, hogy mit írjunk ma nektek ...:)
hát arra gondoltunk, hogy elmeséljük a tegnapi nagy kalandunkat ...
biztos emlékeztek arra, hogy az Alice csodaországban című mesében a nyúlnak elege lett abból, hogy egy évben csak egyszer van szülinapja az embernek, ezért elhatározta, hogy ő ezentúl a nincsületésnapokat is megünnepli, úgyhogy az év megmaradt 364 napján is ünnepelni fog ...:)
hát valahogy így jártunk mi is a tegnap ... nagyapának júliusban van a szülinapja, de Eszterrel eldöntöttük, hogy előbbre hozzuk az ünneplést és elkészítjük az elmaradhatatlan házi rétest, az egyetlen édesség, ami igazán nagy örömet okoz nagyapának és egy évben csak egyszer készíthető (most már egyedül folyatom a bejegyzést, nagyapa csak jóváhagyta a képeket:) elfáradt és figyelni sem tud igazán ...)
Nagyapa végül nem csak megfigyelője lett a folyamatnak, hanem részt is vállalt benne, ő hámozta és reszelte le az almákat egy kis unokai segítséggel ....

Nagyi volt a fősütőmester, ő tudja igazán a jó rétes titkát ... és ami igazán ajándék, hogy nagymamát láttam mosolyogni és örülni ...
és íme munkánk gyümölcse ...

almás, almás szilvás és szilvás .... hm, nem azért mondom mert mi csináltuk, de nagyon finom volt ... még hírmondónak sem maradt mára ... :)
1 megjegyzés:
Jaaaaaaaaaaaj, de jó!!! Rétes!!! Csak szólok, h 1o nap múlva én is otthon vagyok, s... meg lehetne ismételni ezt a házi réteses menüt:D:D puszi tatának is! Élvezem, ha közösen irtok blogot:P
Megjegyzés küldése