2009. június 21., vasárnap

most egy darabig csendben leszek ... imádkozzatok értem.

2009. június 16., kedd



Eszterem, ezt a gránát almát neked küldöm ... csak, hogy mosolyt csaljak az arcodra a nagy tanulás közepette :)

hát, annyi minden történik mostanában ... túl vagyunk egy nagyon jó hangulatú kerti partin, ha lesznek fotóim erről majd mesélek bővebben, közben igyekszem minél több időt a kutatással foglalkozni és néha pihenés képen lekvárt főzök :)

hát, nem azért mondom, de a tegnapi vegyes lekvár nagyon finom lett ... ma következik a meggy... hm ... ez az egyik nagy kedvencem ...

2009. június 10., szerda

az 123 aktuális vetületei az életemben ...



Tudjátok vannak ajándékok és vannak csodák ... ők itt mellettem az utóbbi kategóriába sorolandók ... ezt még az égiek is így gondolják ... megbeszéltem velük :)

engem meg ott középen Mázlistának hívnak ... de még mekkorának ... két ilyen csodával együtt élni ...

... nem hosszú az az út, ami mögöttünk van, de szombaton ez mégis olyan hatalmasnak és súlyosnak tűnt ... azért van ebben az egészben egy nagy adag kegyelem - és az mindig van, néha láthatóan, néha csak elrejtve, de van - nem egyedül kellett megtennem ... és ha nem egyedül, akkor már fele olyan nehéz ... ha fele olyan nehezet megosztod, képzeld még könnyű is lehet...

Te, amikor Krisztus azt mondja, hogy vegyétek fel az én igámat és tanuljátok meg tőlem, hogy könnyű (Márta féle fordításban:)) nekem nagy a gyanúm, hogy erre gondolt ...:) vagy valami ilyesmire ... mert Ő helyettünk is hordozza, érdekes, hogy nekem is ez volt a tapasztalatom, hogy hordoznak ... néha nem is tudom, hogy jutok el egyik pontból a másikba ...

még két apróság ... ha Hordozó vagy tedd örömmel, és szeresd akit hordozol, soha ne tedd szánalomból .... ha Hordoznak, engedd, hogy tegyék (ezt megtanulni legalább akkor művészet, tapasztalatból tudom) és ne feledd: egymásnak terhét hordozzátok ...

Lányok, ma is nagyon hálás vagyok értetek Neki úgy mindenestül .... 123

2009. június 9., kedd

drágáim ...

erre nem rég találtam rá .. tökéletesen megfogalmazza azt, amiben most benne vagyok ... csak én nem találtam a szavakat ... de most nyakon csíptem a tekergőket :)

Visky András: Grádicsok útján


Várja lelkem az Urat,
jobban, mint az őrök a reggelt,
mint az őrök a reggelt.

Zsoltárok 130,6


„A mélységből kiáltok hozzád, Uram!"- hangzik a zarándokének első sora. A kiáltás az elhagyatottság mélypontján tör fel, azon a helyen, ahol kiszolgáltatottságunk immár fokozhatatlan. A zsoltár sorai között a várakozás nagy tereit lehet fölfedezni, mintha minden mondat, valamennyi nekirugaszkodás után hosszú, feszült hallgatás következnék.
Avagy valóban van-e visszhangja az emberi szónak? „Kicsodánk van az egekben?" Mi az, ami ezt a távolságot fölemészthetné?
Az odalent lévő el akar jutni Isten színe elé, nem takargatja elesettségét, kiált, mindhiába csitítgatják. Még szavait sem hajlandó megválogatni, emlékezteti Istent arra, ami rajta áll, hiszen a találkozás feltételéül Ő szabta meg a bocsánatot, ha nem szolgáltatja ki, ha magánál tartja, úgy ezt az akadályt ember nem hághatja át: „Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!" (4.v.)
Mit tehet az alant lévő?
Várakozik, sőt jobban várakozik, egész lényével teszi, és elindul.
A templomba vezető lépcsősor, az egész szertartás ezt a várakozó elindulást, úton lévő várakozást jeleníti meg. Fokról fokra szól az Istent szólásra bíró de profundis clamavi. Olyan responsorium-forma ez az ének, amelyben a válasz helyén nagy csend-térségek vannak: így mutatja meg az elhagyatottság mértékét Istennek. „A létező alany ténylegesen csak úgy gondolható el, hogy megadjuk neki a szót." (Marcel)

De várakozhat-e intenzívebben a lent élő ember a magasságban lakozó Istennél? Aki időről időre mérhetetlen hallgatásba burkolódzik, várván várva, hogy a hallgatás égnyi paizsát áttörje a reá vágyakozó emberi szó?
Isten hallgatását csak a vele való együtt-hallgatás enyhítheti. Válasza helyett nincsen válasz, amiképpen szava helyett sincsen szó, amely az övé mellé állhatna. Aki Isten megszólalására várakozik, az az Ő csendjébe lép. Kiált és hallgatózik, és ismét kiált. Mígnem kiragadja Istent a hallgatásból. Hogy, mire a templomba ér, mikor megállna az oltár előtt, Isten is odaérjen.
A lent élő az oltárnál találkozik az alászállóval
Az elhagyatott ember az elhagyatott Istennel az áldozatban ismernek egymásra.
Az áldozatban, ahol Isten a legelhagyatottabb emberként emeltetett föl, szenvedett és megmutatta magát az Őt elhagyónak.

(forrás: http://www.parokia.hu/tartalom/belsoutak/4/)

2009. június 6., szombat

hm ... gyakran előfordul, hogy millió dolog, gondolat kavarog bennem egyszerre ... na most is pont ez a helyzet:)

ilyenkor tépelődöm magamban, hogy miről is írjak ... azt hiszem a legbölcsebb, ha most csak képeket mutogatok ... :)



az elmúlt héten több virágcsokrot, virágot is kaptam ... ez egy kivételes hét volt:) kezdődött a sor egy gyönyörű szál vadon szedett orchideával (arról sajnos nincs fotóm még :)) aztán kaptam rózsát, ezt a csodaszép vadvirág csokrot, és egy csokor orchideát virtuálisan :)



aztán kaptam egy cseresznyetortát, de ez csak amolyan előzetes torta volt, addig amíg el nem készült a csoda finom parfé torta ... hát, sajnálom, hogy a technika nem teszi lehetővé, hogy így a blogon keresztül megkóstoljátok ...:)



Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. (Jeremiás 29,11)

hát ez is az ajándék ... gyógyír a kavargó gondolatokra :)

2009. június 2., kedd



már rég nem írtam ... sok minden változott azóta ... leginkább az, hogy nagyapa már nincs velünk ...



ma találtam egy felvételt Nagyapáról, amit még Annának készítettünk már nagyon beteg volt, de köztünk volt ...

minden csak volt ...

nem, ez nem teljesen így van ... csak számunkra létezik az időnek ilyen fajta múlása ...

mindenkitől ezzel az énekkel búcsúzott ...

"ha már utunk elválik te mész tovább, Urunk vezet tovább, nehéz próbákon át ... találkozunk majd itt vagy odaát"


2009. május 26., kedd

ma hajnalban Nagyapa elment ...

Quotes

 

123...végtelen | Creative Commons Attribution- Noncommercial License | Dandy Dandilion Designed by Simply Fabulous Blogger Templates