Az a jó a barátokban, hogy hangosan lehet előttük gondolkodni ... és képzeld értik és érdekli is őket amiről beszélsz ...
A tegnap este két olyan régi cimborával:) beszélgettem, akik előtt soha nem kellet cenzúráznom a gondolataimat és ez fordítva is igaz, már egy ideje nem találkoztunk, sok mélységen mentünk át mindannyian és mégis nem a mélységekről szólt ez a beszélgetés, hanem arról, Aki ezeken átvezet, átvezetett ... én nem tudom, te hogy vagy vele, de ez engem mindig ledöbbent, hogy igen ott van a fájdalom, a megoldhatatlannak tűnő kérdések tömkelege, a kétségbeesés, a félelem, és mégsem ezekről szólnak ezek a dolgok ...

... azt mondja B. ... Márta képzeld, évekkel ezelőtt az ablakban ültem és nézelődtem, Édesanyám megkérdezte, hogy mit nézel? mire én várom, hogy meghozzák az autómat...milyen autót? hát amit Isten megígért, hogy kirendeli a szolgálathoz ...

te is mosolyogsz nem? én is azt tettem ... hány és hány ilyen dolog van az életünkben ... de most ha kinézel B. ablakán, egy nem is akármilyen autót látsz, kapta ajándékba, hogy végezhesse a szolgálatot ...

döbbentem ültem a konyha széken és arra gondoltam, milyen Istenünk van nekünk ... akkora bennem a hitetlenség sokkal kisebb dolgok tekintetében is ... Isten képes persze, a mások életében cselekedni, na de az enyémben, az más.... az még neki is túl nagy falat ...

mennyit bántom ezzel, persze akaratomon kívül ... a hitetlenség, mindig kéznél van ...

abban biztos vagyok, hogy Isten ima meghallgatása teljesen más, mint azt én gondolom, nem úgy, nem akkor és nem azt adja ... de a maga idejében, amikor az a legjobb, és ami a legjobb a számomra azt készíti elő .... csak tudnám, hogy miért olyan nehéz ezt elfogadni, a legnagyobb öröm lehetne ez és mégsem az ...