Karácsony és minden más ...

... sokszínű karácsonyunk volt ... hálás vagyok érte, a sokszínű nem jelenti feltétlenül azt, hogy zökkenőmentes, vagy nyugis, vagy minden olyan szép és jó mint a mesékben, de bevallom én ezt így szeretem, egy dolog biztosan nem jellemző ránk, az unalom ... hát, minden alkalommal megállapítom, hogy egy család vagyunk, de mindenki más, és arra is rájöttem, a szeretet nem feltétlenül jelenti azt hogy a kommunikáció zökkenőmentes lesz ... ugyanakkor azt is megtapasztaltam, hogy ez a szeretet az, amely végül is képessé tesz az egymással való kommunikációra ...

csak néhány szösszenet ...

Nagyapával és Annával nagyon jót römiztem, nagyapa kedvéért ültünk le játszani, de végül is nagyon élveztük ... nagyapa napról napra gyengébb, most már szemmel láthatólag is, ennek ő is tudatában van, és készül elmenni .... mostanában minden, ami vele kapcsolatos olyan mintha utolsó lenne ...nehéz ez, még akkor is, ha tudom, hogy nagyapa nem a nagy semmibe, hanem Megváltójához készül ... van egy pont az életben, amikor egyszerűen semmit nem tehetsz, és ezt elfogadni sokszor nagyon nehéz ...

Két nagyon jó éjszakai beszélgetésem is volt az ünnep alatt, nagyon örültem mindkettőnek, az egyik abból állt, hogy én meséltem, a másik fél figyelmesen hallgatott és nemrég tanultam meg, hogy ez is kommunikáció ... és tényleg az volt, tapasztaltam ... a másik, olyan te mondod én válaszolok , aztán én kérdeztem és ő válaszolt ... mások gondolatai az mindig egy külön világ, de én nagyon élvezem ...

Ajándékok ... hát ez egy külön történet, hasznos, ötletes, kedves, és szép szóval minden féle ... az egyik legkülönlegesebb az anya ajándéka volt, Annától kapta, hónapokon át dolgozott rajta ... egy doboz tele ötletekkel és kellékekke, amit édesanya felhasználhat a gyerekmunkában ...

... a legnagyobb felismerés számomra az volt, hogy a megváltásunk tökéletes, hogy Isten nem azért küldte az ő egyszülött fiát, mert meghatották a bűneink, vagy mert megszánt (persze ez is benne van, értsétek jól), hanem azért mert szeret, és Krisztus tökéletesen elvégzett mindent, ezek az utolsó szavai is a kereszten ... szóval nem a tökéletes emberek gyülekezete a Krisztus egyháza, hanem a tökéletesen megmentetteké, és mindez nem miattam, tőlem származik ... anya mondta ezt egyszer, amikor szokásomhoz híven már megint valamit csípőből akaratam megoldani: Márta, nyugalom a világ meg van váltva ...milyen igaz, mennyi fölösleges izgalomtól szabadíthatnám meg magam, ha ezt a szemem előtt tartanám ... szemem állandóan az Úrra néz, mondja a zsoltáros ...

...és most már nagy izgalommal és lendülettel készülünk a szilveszterre ...de ez egy másik történet,igyekszem hamarosan folytatni ...

az a jó az új évben, hogy valami újat tartogat ... remélem ... várom ...