nem így működnek a dolgok, ha minden egyik pillnatról a másikra a fejetetejére áll, ha a barátaim olyan távolinak és idegennek tünnek, mint a többi hat miliárd ember a földön ...
mi van, ha semmi nem olyan, mint amiről eddig írtam ...
nos, az van, hogy van ilyen ...
hát lássuk csak, például megdöbbent a dolog és lebénulok, mérhetetlenül fáj, üresnek és értelmetlennek érzek mindent, csalódott vagyok, egyedül érzem magam, kiszolgáltatottan ... azt hiszem erről az állapotról mindenkinek vannak tapasztalatai ...
és mi van ezután .... semmi .... vagy mégis valami mintha lenne ... egy lassú, hosszú gyógyulgatós időszak veszi kezdetét ... először, csak rutinból élek, aztán néha elkezdek mosolyogni, vagy felfedezek magamon kívül lévő dolgokat is, sőt lassan ezek egy másodpercnél tovább is képesek lekötni a figyelmemet ... én óriási haladásnak tekinetem ezt ... aztán kezdem felfedezni újra annak a szónak az értelmét, hogy "van kedvem" ... aztán, lesznek ötleteim, és miközben újra szembesülök a ténnyel, hogy már nincs olyan közel hozzám a másik, akkor egyre kevésbbé kezd megviselni ... végül te magad is meglepődsz azon, hogy nem rég azt hitted már levegőt venni is kín és nehézség, nem hogy mégegyszer normálisan élni ... egyzser csak a levegővétel is megy magától ...
csak egy pillanat,nem arról beszélek, hogy így oldódnak meg dolgok ... nem szó sincs róla, én az idő gyógyító erejében nem hiszek, ha igaz lenne, nem hordoznánk sérelmeket, mert hát az idő mindent megold ... halványulnak dolgok, átértékelődnek, más dolgok kapnak priorítást, ezt ismerem, de hogy megoldódnának, az nem ilyen egyszerű ...
... én azt tapasztalom, hogy csak azok a sebek gyógyulnak be, amit kezelnek, fogalalkozni kell a dolgokkal, nagyon nehéz, én egy percig sem állítom, hogy könnyű ... a legnehezebbb benne az, hogy te is sérülhetsz újra, megkeresni valakit és megbeszélni a dolgokat, ez soha nem egyszerű, persze erre a másiknak is nyitottnak kell lenni, és azt, hogy mikor és milyen helyzetben bölcsesség kérdése ... természetesen ez személyiség függő is, aki önmagába fordulva old meg dolgokat, az sokkal nehezebben fogja ezt felvállalni, mint az, aki egyébbként is nyitott ...
amikor azt mondom foglalkozni kell a dolgokkal, nem arra gondolok, hogy állandóan ezek körül kell forogni, mint macska a farka körül, hanem arra, hogy egyrészt mindig nyitottnak lenni a komunikációra, másrészt az a folyamat amíg eljut az ember, arra a pontra, hogy megbocsát vagy maga kér bocsánatot, az sem megy magától ... én azt mondaom, hogy formálódunk, alakulunk ...
... tudatosan nem azzal töltöttem meg ezt a lapot, hogy miként, hogyan fájnak dolgok, milyen a mélység természetrajza, hogyan válik minden értelmetlenné stb, mert azt hiszem erről mindannyian másként ugyan, de sokmindent tudnánk mesélni ... a hangsúlyos számomra az, hogy létezik az a csoda, amely lehetetlennek tűnő dolgokat old meg, fájdalmakat és sebeket javamra fordít, ha csak addig jutnék el, hogy azt mondjam, minden nehéz vagy elviselhetetlen, csak féligazságot mondanék ... a dolgoknak a végére szerintem ebben a földi életben nem igazán lehet pontot tenni ... minden folyamatosan alakul, elsősorban mi ... állandóan ... és én ezt csodának tartom,és roppant hállás vagyok Neked Istenem azért, hogy te ezt így találtad ki az életünkre vonatkozóan, soha nem vagyunk készek, folyamatosan alakítasz, csiszolsz, port törölsz rólunk ... foglalkozol velünk ...
miért is? ... ja, persze mert megbocsátottál ... és amit te egyszer megbocsátasz, azt el is felejted ... a hátad mögé veted, nálad nincs felhánytorgatása a múltank, te rendezel kapcsolatokat, újjá teremtesz ... megtennéd, hogy az én baráti kapcsolataimat is kézben tarod? nagyon köszi, óriási gondot vettél le rólam ... úgy látom, te értesz hozzá, szóval akkor rád bizom ... végül is, ha a pénzem simán rábízom idegenekre, befektetem a bankba, akkor a barátságaimat ne bíznám Rád, Rád akit ismerek, és egyébbként is, te mesterien bánsz az emberekkel ... persze nem mindig értek veled egyet, nekem lennének jobb ötleleteim is néha, de az igaz, hogy hosszútávon, a te befektetéseid kamatozóbbak ... akkor rád biztam ... csak el ne felejtsem! inkább felírom ...
RÁD BÍZOM A BARÁTAIMAT!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése