Ajándék, hála, és minden más ...

Vannak ajándék találkozások, a mai is ilyen ... tátott szájjal hallgatom, hogy valaki harminc fölött, hogy lehet ilyen bölcs ... már jó néhány kihíváson túl van, arról mesél, hogy mindig az aktuális feladatra öszpontosít, kicsit minden váltásba belehal, ott marad belőle egy darabka, a legtöbbször nem is látja munkája eredményét, ő elindítja, mások learatják, most is azért hagyta ott a munkahelyét, mert becsületből csak egy van és az nem eladó, még a magas köröknek sem ... nagyon nehéz volt meghoznia ezt a döntést az elmúlt éveknek minden munkáját és eredményét hátra hagyta ... tisztelem azért, mert annak ellenére vállalta ezt a döntést, hogy két kislánya és felesége felett is dönt, nincs állanó lakásuk és mindez Pesten ... és most új munka, teljesen más mint eddig, tele lendülettel ... bár miközben arról mesélt, hogy az előző helyen maradt a fél élete és kreativitása, mintha csillogóbb és pirosabb is lett volna a szeme ... ettől csak hiteles ... de hangjában végtelen nyugalom és békesség van ... hogy lehet erre szert tenni kérdem... nagyon sok küzdelem van mögöttem, válaszolja, engem Isten arra használ, hogy elkezdjek dolgokat és aztán mindig tovább visz ... amikor olyan emberekkel találkozom, akik elfogadják a helyüket, egyszerre látom annak a végtelen sok küzdelemnek a nyomát ami bennük zajlik és azt a békességet, ami abból fagad, hogy a helyemen vagyok ... tudod olyan derű és békesség van bennük, nem akarnak megfelelni, mert nekik mondja a mester jól van jó én hű szolgám ...

két dolog kezd egyre jobban körvonalazódni bennem ezzel kapcsolatban, az egyik, hogy ezek az emberek nem szorulnak rá mások elismerésére, semmi gond, ha a környzet nem igazolja vissza őket állandóan ... és valami csoda folytan az ilyen embereknek van a legtöbb barátjuk,olyan igazi ... be kell vallanom, hogy nagyon szeretek környezetében lenni, ilyenkor minden olyan más léptékü az életben ... a másik, hogy ez a dolog nem megy könnyen, nem magától érthetődő, folyamatosan megharcolják azt, hogy ki is a főnök :) nem tökéletesek, kegyelemből élnek és ennek tudatában ... milyen felfoghatatlan csoda ez, hogy miközben semmi nem az ő érdemük, olyan kiegyensúlyozottak, élettel beteltek, örülnek annak akik, és annak, ami adatott, minden ajándék a számukra ...

... a titok talán abban van, hogy nem megfelelni akarank, hanem hálából az életüket Neki szentelik, és ez más, egészen más ...

már megint a töredékét sem képesek visszaadni a szavak ennek az egész csodának ... hiába a csoda soha nem volt leírható, megmagyarázható ... ez egyszerűen csak ajándék ...

hé, ott fenn ... nagyon kösz :)