....a millió toll szerte széjjel volt az asztalomon, csak lekaptam egy csészét a polcról, hogy legalább a rend látszatát fenntartsam :) ... ma reggel amikor itt törtem a fejem millió egy dolgon, mert nem csak tollból van ám millió körülöttem ... akkor egyszer csak a csészéről elkezdtem olvasni DOMINUS ILLUMINATIO MEA ... ezt a bögrét apától kaptam, Oxforodból hozta évekkel ezelőtt ... végig futott az agyamon, ha a világ egyik leghiresebb egyetemének ez a mottója, a tudomány és a gondolkodás egyik fellegvára ... és ha ők is eddig jutottak :) akkor számomra sincs veszve semmi ...

azt szeretem Istenbe, hogy életünk minden területére igényt tart - a mosogatásra, takarításra, a tanításra, a beszélgetésre, a szeretésre, a kapcsolatainkra, a gondolatainkra, a doktori disszertációnkra :), a félelmeinkre, a kétségeinkre, a megbocsátásra, a fülünkre, a szemünkre ... holnap reggelig sorolhatnám - tudod miért jó ez, mert ha igényt tart, azt jelenti benne van nyakig, és ha benne van akkor az jó, nagyon jó ...

szeretem, hogy Isten adott nekünk értelmet, és használhatjuk, gondolkodhatunk, dönthetünk ... néha persze jól, máskor meg rosszul ... de van valami amit ennél is jobban szeretek, az, hogy Neki igen is van véleménye, méghozzá mindenről ...

ismertem egy paraszt bácsit, aki a régi rendszerben egy kollektiv gazdaságot vezetett, mindent aszerint tett, ahogy a bibliában áll, mondanom sem kell, hogy sokan kigunyolták, de ez őt nem érdekelte ... hét évente pihenni hagyta a földet, minden reggel imával kezdte a napot közösen a munkásokkal, vasárnap soha nem dolgozott stb. ... az emberek nagyon tiszetelték, bár senki nem lopott a közösből, mégis mindenkinek volt elég ... sőt éveken át Romániában működő kolletktív gazdaságok között az első helyen állt ... az állam is értékelte, néhány év börtönnel ... többször is találkoztam vele, mindig ragyogot, tudjátok, olyan aki az Élettel betelve élte életét ... egy titka volt, soha semmit nem önmagának, de nem is másoknak, hanem mindent Krisztusnak tett, amiből aztán bőven jutott másoknak is ... mennyi titok, mennyi csoda...

Az Úr az én világosságom ...