... már három csodaszép mikulás virág díszíti a házat, és néhány csokor is akad az előtérben ... persze a Katalin napban az is jó, hogy én is bezsebelek néhány köszöntést, mert az emberek azt hiszik hogy én Katinka is vagyok, másrészt meg telefonban nagyon hasonló a hangunk, úgy hogy előszőr én hallgatom végig a köszöntéseket, és csak aztán Édesanya ... most mosolygok a bajszom alatt, mert arra gondolok, hogy éveken át mennyire szerettem volna, ha engem is Katinkának hívnak, és Isten még ilyen apró dologokban is meghallgatta kérésemet ... ma már örülök annak, hogy Márta lettem, a Katalinok másak mint a Márták ... de külön köszönöm, ezt az apró ajándékot Neked...

hamarosan itt az Advent ... és arra gondoltam az előbb, miközben a fennti sorokat írtam, hogy Márta, te hogyan és mire vársz ??? ... miközben egy olyan apró dolog meglep, hogy Istennek még arra is gondja van, hogy egy ilyen jelentéktelennek tűnő dologra odafigyeljen ... téged meglep, hogy van imameghallgatás... mondjak valamit, mindig meglep ... már rég lapozok dolgok felett, már rég nem fontos ... de Neki még mindig az, végig pörög most bennem, mennyi mindent vittem eléd az elmúlt időben, az életem folyamán, és Te arra mind odafigyeltél? ennyire komolyan ... ??? ... még, hogy nincs Isten, na tudod kinek meséljék .... azért, ha öszinte akarok lenni valamit mondanom kell, bőven kitellik tőlem is az, hogy úgy éljek, gondolkozzak, cselekedjek mintha nem lennél ... bocsáss meg kérlek ... most tényleg Rád várok, szeretnék ... és kérlek találj rám újra és újra ... és azokra a szeretteimre akik még soha nem találkoztak veled ... azért szeretek Rád várni, mert biztosan tudom, hogy jösz és nem csak látogatóba, ez nem egy amolyan protokoll vizit, ahol mindenki mosolyog, ismeri az etikettet, és mesterien bájcsveg ... amikor Veled találkozok, ezek mind üres szavakká lesznek ... a dolog azzal kezdődött, hogy Te öszinte voltál, és vagy, előszőr mindig bemutatkozol, sőt ahányszor veled találkozom, az az érzésem , hogy Te mutatsz be önmagmnak, mindig meglep, hogy mennyire tudod, hogy mi foglalkoztat, hogy hol van a dolgok gyökere ... azt is szeretem benned, hogy nem kertelsz elmondod, hogy miért jösz, jöttél ... mivel ez nagyon komoly dolog, nem teszel úgy mintha: nyugi lányok, semmi baj, az élet szép, igaz, hogy ez meg az van, de hát mindenkinek vannak dolgai nem?... ez a semmi baj, csak a nyaka véres ... tudod, hogy nem vagy valami "eukompatibilis"? hallottál már a toleranciáról? hogy lehetsz ennyire egyenes, még hogy mi bűnösök? és te a jó ... és hogy te vagy az egyetlen esély, miből gondolod ezt? nem hallottál még a többi világvallásról? és életfilozófiáról? te nem tudod, hogy az ember alapvetően jó? megfelelő önfegyelem, meditáció, tréning segít ... te erről nem hallottál? ...

azt mondod, neked van egyedül fogalmad a toleranciáról ... igazán, és ezt hogy érted? ... mert már kétezer éve folyamatosan vársz arra, hogy végre elfogadjunk, és mert Te minket olyannak fogadsz el amilyenek vagyunk, Te nem lefaragsz, kozmetikázol, takarsz, hanem elfogadsz ... ok, ebben igazad van ... ezt tapasztalatból tudom ....

de miből gondolod, hogy te tudod a tutit? a mai világban nem lehet ennyire direkt az ember, még Te sem ... ja, hogy Te életeket mentesz, és az nem ér rá, és túlságosan szeretsz, hogy bárkit is elveszíts ... Rajtad kívül senkit nem ismerek akinek ez ennyire fontos lenne, miért törödsz Te másokkal? az életedet adni értük ... nem túlzás ez egy kicsit?? ... Te szeretsz, mi meg csak használjuk ezt a fogalmat, de igazán fogalmunk sincs arról hogy mit jelent...

... akkor most ki vár kire? már nem vagyok biztos abban, hogy én Rád ... az az érzésem, hogy Te sokkal régebb óta vársz ránk, rám ...