lányok ne haragudjatok, de ma amikor ismét az elméleti bölcselet világában kalandoztam, magyarán tanultam kikapcsolódásként, töredelmesen bevallom egy mesét olvastam ... ezt a jó szokást édesanyámtól vettem át, aki manapság sem veti meg az eféle örömöket, sőt én, mint az édesanyám lánya lelkesen csatlakoztam hozzá ... mondjak valamit, szerintem felnőttként sokkal több mindent élvezek és tanulok a mesékből ... :)

ez egy mese felnőtteknek és most nektek ... szeretettel


-mit nemképzel?! - ordított első vevőjére torkaszakadtából Rimapénteki Rimai Péntekh vadonatúj patikájában, amit éppen az imént nyitott meg Rimapéntek főterén.
-hogyhogy mit képzelek?! - emelte fel a hangját az elsővevő. - Talán nem az van kiírva a maga boltjára, hogy Patika?
-de az - mondta RRP
-akkor meg mit ordítozik, ha aszpirint kérek? Hol kérjem, ha nem a patikában?
-az is ki van irva, hogy ki a cégtulajdonos - mondta fölényesen RRP.
-mit érdekel engem ki a cégtulajdonos - háborgott az első vevő - nekem aszpirin kell és kész!
-csak nem képzeli, hogy egy RRP vacak aszpirineket, fejfájás elleni porokat, lázcsillapítókat,lábizzadásgátlókat és popsikenőcsöket árul?
-mi a szöszt árulna mást egy patikában? - mérgelődött az első vevő.
-embernek fia - mondta kissé lecsillapodva RRP - ez nem a test, ez a lélek patikája.
Az első vevő szemében érdeklődés csillant.
-lelki bajok ellen?
-igen - mondta RRP
Mostmár teljesen elpárolgott a mérge, szinte kedvesen nézett az első vevőre. Ami az ő esetében elég nagy szó.
-tiszetelt barátom - folytatta kissé ünnepélyesen - mivel ön az első vevőm, bármit vásárol, ingyen kapja.Válasszon!
-hogy öszinte legyek - toporgott izgatottan az első vevő - nem pontosan értem, hogy mire lehet gyógyszert kapni az ön patikájában...bár reménykedem...de reményeimet ki sem merem mondani.
-mondja csak bátran - bíztatta RRP
-netalántán irigység, gőg, nagyképűség, gyávaság, káröröm, rosszindulat...
-meg kicsinyesség, kapzsiság, nagyravágyás, álszerénység, alamusziság, lustaság, torkosság, tohonyaság, lelki restség, pénzsóvárság és minden féle gonoszság, eltévelyedés és átok ellen vannak írjaim, balzsamjaim, cseppjeim és pasztilláim.
-ez nagyszerű! Uram, bocsásson meg, hogy az imént emeltebb hangot merészeltem megengedni magamnak. Akkor még nem tudtam, hogy ön egy zseni, az emberiség megmentője. Egyúttal az én megmentőm is. Házsártosság ellen is van gyógyszere?
-van - mondta gyanakodva RRP. Az első vevő tapsikolt és ugrándozott örömében.
-tetszik tudni, van egy házsártos,irigy, lusta és nagyképű feleségem, egy kicsinyes kapzsi napam, egy torkos, tohonya, pénzsóvár ipam, egy alamuszi ángyikám, egy kárörvendő bácsikám, mindnek kérek ami jár, ír, balzsam, pasztilla egyre megy, csak használjon.
RRP vakarta a feje búbját.
-van egy bökkenő - mondta.
-engem már semmi meg nem akadályoz,hogy megmentsem a feleségemet, ipamat, napamat, angyikámat, bácsikámat. Mindenre hajlandó vagyok a gyógyszerekért. Halljam azt a bökkenőt!
-annyicska csak - mondta RRP - hogy a gyógyszert mindenkinek magának kell kérnie a bajára, különben nem használ.
-úgy, érti... - tátotta el a száját az első vevő.
-úgy -bólintott a mondat végét meg semvárva RRP.
-hát azt várhatja - mondta elkeseredetten az első vevő.
-mit?
-hogy, mondjuk a feleségem ide jöjjön és gyógyírt kérjen irigységre, lustaságra, házsárt és nagykép ellen a saját maga számára.
-már miért ne történhetne meg?
-mert azt hiszi saját magáról, hogy jóindulatú, szerény, szorgalmas. Éppen hogy rólam állítja, hogy irigy, lusta, veszekedős és nagyképű vagyok.
-szívesen állok rendelkezésére - készségeskedett RRP - kérjen csak akármelyik ellen, egy szempillantás alatt meggyógyul.
-csak nemképzeli, hogy igaz? még hogy én irigy? még hogy én lusta? még hogy én nagyképű? nevetséges!
-de veszekedősnek csak veszekedős. velem is mindjárt veszekedni kezdett, ahogy belépett.
-én?ember, maga veszekedett! Legjobb lenne, ha beszedne valamit veszekedősség ellen a híres gyógyszereiből. Tablettát, írt vagy balzsamot.
-maga nagyképű fajankó! - ordította el magát RRP. - Takarodjon innét, mert úgy kivágom,mint a sicc!
Az első vevő sem volt rest, visszaordított. Egy darabig válogatott sértéseket ordítgattak egymásnak, aztán a vevő elunta, nagy dérrel-dúrral becsapta maga után a patikaajtót. Durr!

Hátha mégis igaza van - gondolta RRP -és, be kellene vennem egy hirtelen harag elleni tablettát. Ugyan - legyintett azonnal - nem hirtelen harag ez, egyszerűen csak igazságosság. Igazságos vagyok, annyi az egész. Abból meg kár volna kigyógyulni.
Nem is vett be semmilyen tablettát. Leült, várta a vevőket. Jöttek is, de mind másnak akart venni a balzsamokból, írokból, tablettákból. Saját magának egyik sem. Minek, hisz nekik aztán semmi hibájuk sincs!
Lassan-lassan el is maradoztak a vevők. Nem akadt senki Rimapénteken, aki elismerte volna magáról, hogy nagyképű, rosszindulatú, irigy, kétszínű, kicsinyes, kapzsi, nagyravágyó, álszerény, alamuszi, torkos, tohonya, pénzsóvár,lelki rest. Nem tudom, ha te Rimapénteken laksz,elmentél volna-e RRP patikájába valamilyen gyógyszerért? Igen? Nem?
Mert így bizony fölkopott az álla szegény csodapatikusnak. Írjai megpenészedtek, balzsamjai megpimpósodtak, tablettái szétporladtak, ő maga meg búvában-bánatában elbújdosott, ma sem tudja senki, hol lakik,mit csinál - hacsak Bab Berci nem. De ő mélyen hallgat felőle.
(Lázár Ervin: A csodapatika)