2008. november 19., szerda

hát, ezt mindenképen el kell mondanom...ma, kisebb "biztatással" ugyan, de egyből sikerült meggyújtanom a tűzet ... ennek nagyon örültem, fontos az ilyen apró sikerélmény is ... közben renegeteg érdekes dologról tanulok, hihetetlen milyen összetet világban élünk, és hogy mennyire hatással van minden mindenre... sokszor lenyűgöznek dolgok, na és az emberi elme sokszínűsége, az a temérdek magyarázat, amivel próbálunk megoldható és megoldhatatlan kérdéseket megválaszolni, ki és megmagyarázni, az a rengeteg látásmód, hozzáállás és tapasztalat ... olyan színes világunk van ... ez engem egyszerűen hálássá tesz, tanít, elgondolkodtat, lenyűgöz, kicsivé tesz, örömmel és félelemmel tölt el egyránt, attól függően hogy mit és hogyan szemlélek...

ma egy másik kérdésben is döntő elhatározásra jutottam ... úgy döntöttem, hogy ezt az időszakot, amit most itthon csendesen tanulgatva és a szüleimmel együtt töltök el, ajándéknak fogom tekinteni és nem egy olyan időszaknak, amit csak túl kell lenni ... ez csak azért lényeges, mert nem mindegy, hogy az ember milyen lelkülettel él meg dolgokat, hogyan viszonyul a dolgaihoz ... ma elmondtam ezt anyáéknak is és mindketten azt mondták, hogy ők már régóta így tekintenek erre a helyzetre ... bölcsek a szüleim ... miért kéne minden megélt helyzetet, amihez nem igazán fülik az ember foga egyszerűn túl élnie, miért ne lehetne ez egy csodás időszak, ja hogy nem úgy történnek a dolgok ahogy elképzeltem, vagy mert más nem így cselekszik, mert nem szokás ... igen ezeket én is tudom, de ettől még nem változnak meg a dolgok, sok mindent nem úgy csináltam és csinálok, mint ahogy szokás ... és akkor mi van? ... csak annyi, hogy ez az én életem, és ... wau, ez már nagyon hollywoodi ... biztos??? szóval, ha tudom, hogy minden ami velem történik, egy felsőbb hatalom akaratából van és nem a véletlenek, vagy a sors összjátéka, hanem egy tudatos lény, tudatos döntése, ráadásul az egyetlen motiváció: "mert szeretem" ... akkor miért gondolnám azt, hogy most nagyon elrontottam valamit, és hát ez egy sorozatos szerencsétlenség ami velem történik ... nem állítom, hogy mindig sikerül ezzel ellentétesen gondolkodni, de szeretném, ha egyre hangsúlyosabb lenne bennem az, hogy az életem jelenlegi helyzete nem fejetlenül megélt, csak "ki kell bírni" napokból áll, aztán majd jön az aranykorszak és minden megoldódik, természetesen úgy ahogyan én szeretném...mert hát mi jobb történhetne velem mint az, amit jó előre elgondoltam magamnak... sokminden ... pl. valami sokkal jobb...

ilyen és ehhez hasonló dolgokról töprengek szabad perceimben, fontos, hogy tiszta vízet öntsek a pohárba e tekintetben is ... természetesen semmi nem változik meg varázsütésre, de szeretném ezt a dolgot hangsúlyozottan mondogatni magamnak ... jaj, Bellák, természetesen akinek nem inge soha ne vegye magára, és akinek már elege van ebből az, hagyja abba a mai blog olvasását, és folytassa holnap ... addigra már más dolgok fognak foglalkoztatni ...

azt még ma nem is mondtam, hogy az élet szép!!! de még milyen szép ...
tudtátok, hogy a nehézség és a szépség nem kizáró tényezői egymásnak ...
amint "bölcsülök" folytatom ... :)

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hát, Mártám, nagyon nagy meglepetést okoztál ezekkel a legutóbbi képekkel. Az üdvözletedet nem felejtem el átadni ;-)

Tudod, annyira azt írtad le most, ami bennem van. Marmint ezt a varakozo, belathatatlan kimenenetelü "lebegést". Csak en meg nem jutottam el odaig, h ezt a latszolagos passzivitast ajándéknak tekintsem :-(
Még az ősszel találtam a parokia.net-en a következő Hamvas Béla idézetet:
"Azt hisszük, holnap érünk el oda, ahol aztán már igazán el lehet kezdeni élni. Mert azt senki sem gondolja komolyan, h amit ma csinál, az teljes értékű élet. Az el nem ért emberi lét felé való szüntelen sietésbe vagyunk ágyazva."

No komment...

Más: eldöntöttétek már, h milyen torta lesz pénteken? :-) Mondok egy nagyon fincsi és egyszerű receptet, ha nem most, hát később még talán érdemes kipróbálni:
12,5 dkg vajat, 37 dkg kristálycukrot és 1 csomag vaníliáscukrot jól elkeverek, aztán jön hozzá 1 kg túró, 1 citrom reszelt héja és leve, 6 dkg búzadara, 1 csomag sütőpor és 5 dkg vaníliás pudingpor. Előmelegített sütőben, közepes erősségen kb. 1 órán át sütöm. Ha kész, csokimáz kerül a tetejére, esetleg megszórom vmilyen gyümölcssel (mondjuk ribizlivel) ...... hmmmmm. :-D


Na, most már sietek, elteszem magam - sajnos már csak - mára, mert már nagyon későre jár. Édes álmokat mindenkinek :-)

Berke Marta írta...

mindig nagyon örülök a vissza jelzéseidnek, a receptet külön is köszönöm ... most kimaradt a szülianpi menűből, de hamarosan kipróbálom, mert én emlékszám ám a híresen finom sütijeidre :)

Quotes

 

123...végtelen | Creative Commons Attribution- Noncommercial License | Dandy Dandilion Designed by Simply Fabulous Blogger Templates